Örökké óvodás maradok!

Lassan vége ismét egy tanévnek. Tavaly Nándi fiam, idén Klára lányom ér életének egy fontos fordulójához: búcsúzik az óvodától, ősztől iskolába megy.
A helyi általános iskola az óvodával karöltve folyamatosan vezetik át a gyerekeket az iskola világába különböző ismerkedő (nem felkészítő!) foglalkozások keretében.

Erre a fontos életfordulóra mi is készülünk itthon. Mondhatom, hogy most már rutinosan, így idén másodszorra van ebben segítségül Vadadi Adrienn sorozata, melyet óvodás kisgyermekeknek írt.





A könyvben a szerző (aki Waldorfos óvónő egyébként) 14 aranyos történetet mesél el egy óvodás csoport hétköznapjaiból. A mesebeli gyerekek bármelyikével tud azonosulni a mesét hallgató kisgyermek, hisz a csoport tagjai- Maja, Dorci, Lea, Zsófi, Györgyi, Peti, Ákos, Roli, Dani és a többiek- annyifélék, ahányan mi mesehallgatók vagyunk. A félénktől, a vagányabbig, a csibésztől a megfelelni vágyóig.
A könyv legszívbemarkolóbb meséje a két utolsó( Örökké óvodás maradok!, Utolsó nap), melyben a nagycsoportosok elbúcsúznak az óvodás léttől és az óvó nénitől.  Azt hihetnénk, ez milyen egyszerű. Pedig a szerző tudja a legjobban, hogy mennyire nehéz is. És ahogy anyukaként olvasom nekik, immár másodszor, bizony én is a könnyeimmel küszködök. Mert ezt az életfordulót tulajdonképp együtt éljük meg. Ő többnyire várakozással telve, én pedig a kisgyermekkor elmúlásának "siratásával".

Ha itt van végre a vakáció, az írónő egy fergeteges táborba hívja kis és nagyobb olvasóit, méghozzá a Palacsinta táborba.




Ez egy olyan hely, olyan kalandokkal, amibe gyermekként én is elmentem volna. A gyerekek egymás után kérik a történeteket, alig lehet abbahagyni. Remek nyári olvasmány a kicsikkel!

Ugyan időben még nem szeretnék előre ugrani, csak a sorozat többi tagját is szeretném bemutatni, hogy talomba rakjátok, mire kezdődik ősszel az iskola és az óvoda. Kinek-kinek mi.


Az iskolás részről szintén csak jót tudok mondani, hisz a mesékben minden benne van, ami miatt egy kis nebuló fél, szorong az első napokban. Az iskola a mesék által nem rejtélyes és félelmetes óriás többé, hanem megtudunk mindent: Hogy mi történik az első napon? Mi az órarend, és hogy érti meg a kicsi, ha még nem is tud olvasni. Mikor van tízórai? És hogy, hogy is mennek a dolgok az iskolában.

Ahogy olvastuk a meséken anno, Nándiból a vicces történetek során annál mélyebbről jött a hahotázás. Éreztem, hogy a félelmei, melyek az új dolgok ismeretlenségéből fakadnak kezdenek oldódni, könnyebb lett.




És itt találhattok még további kisebb lélegzetű, 2 mesét tartalmazó ovikezdő könyveket is.