2018. szeptember 1., szombat

Békés szülő, boldog gyermek

Képtalálat a következőre: „békés szülő boldog gyermek”

Még két nap, és elkezdődik az iskola és az óvoda. Van, aki örül, mások kevésbé. Nálunk, családon belül is megoszlanak a vélemények. A két iskoláskorú már várja: Nándi az osztálytársak miatt, Klárát pedig az ismeretlen vonzza. Az ovis Katicám hallani sem akar az oviról, ami érthető, hisz követné már a két nagyobb testvérét. Loránd még nem tudja, hogy hétfőtől egyedül marad velem napközben, de én már tudom, hogy mennyire fogja hiányolni a többieket. A férjem is bánja, hogy vége a nyárnak, én pedig szintén nem repesek az örömtől, mert reggelente időre oda kell érni mindenhova.

Tudjátok ez mit jelent? Négy gyermek esetében minimum 2 órát a részemről. Az első órában 6:30-tól a két nagyot készítem a suliba, ha ők elmentek/elvittem őket, pedig a két kicsire tudok koncentrálni. Tudom persze, hogy kevesebb idő alatt, kapkodósabban és kiabálósan, siettetve a gyerekeket is megoldható lenne, de akkor mindenki napjára ez rányomná a bélyeget. 
Így legalább kényelmesen el tudunk készülni, van idő mesélni, összebújni. (Nem mondom, hogy emellett nálunk néha nincs hektika, de kevesebb.) Rá kellett jönnöm, hogy ez mennyire is fontos a gyermekeknek.

Laura Markham könyve számomra egyszerre volt támogató és megerősítő. Sok újat is tanultam belőle. 
Már a címe is sokat mondó: Békés szülő, boldog gyermek. A könyv legfontosabb üzenete mindjárt a címben ott van, azaz mi szülők, ha békések vagyunk, a gyermekünk is "veszi az adást". A valódi jelenlétet, a pillanatban levést nem győzi hangsúlyozni a szerző a könyv egészén keresztül, hisz a gyermekednek rád van szüksége és arra, hogy az idődet neki szenteld.

Az elején rögtön megtudjuk, hogyan kezdhetjük a változást saját magunkon, és maradhatunk higgadtak, nyugodtak minden szituációban.
Ehhez azonban szükség van a minőségi kapcsolódásra, ami a békés szülő-gyermek kapcsolat fundamentuma.
Külön fejezet foglalkozik a reggeli útnak indítás és a lefektetés megkönnyítésével.

A következő részben segítséget kapunk gyermekeink érzelmi fejlesztésére négy külön korcsoportra bontva (0-13 hón., 13-36 hón., 3-5 év, 6-9 év). Ez a korcsoportonkénti bontás minden fejezetben jellemző, hisz nem egyformák a gyermekek érzelmi igényeik a különböző életkorokban. 
A legjobban az egyes fejezetek végén található gyakorlati útmutató tetszik, mely tényleges segítséget  ad alátámasztva az elméleti üzenetet. 

Laura Markham szigorúan büntetés ellenes, nem hisz a büntetés nevelő hatásában, mint ahogy én sem. Erre a másik útra is szépen rávezeti olvasóit, sok-sok mankót adva.

A könyv megismertet egy olyan nevelési módszerrel, amellyel segíthetünk gyermekünknek, hogy céljait és feladatait örömmel és önbecsüléssel valósítsa meg. Még a házi feladatot is meg lehet csinálni könnyek nélkül. Nekünk ezt még tanulni kell attól függetlenül, hogy  a könyvben leírt tippeket megvalósítottam... De itt az új tanév, új kihívásokkal ...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése