Puck, a törpe

 

Erre a könyvre már hónapok óta áhítoztam. Kerestem mindenhol. Kapni nem lehet, könyvtárakban is elvétve találni. Aztán egy kedves könyvtáros ismerősöm megszerezte pár hétre könyvtárközi kölcsönzéssel Kaposvárról. (Azért írom le konkrétan a helyet, hogy ti is be tudjátok szerezni, ha nagyon akarjátok.)

Nándor fiammal olvastuk. Tudtam, hogy ő vevő lesz rá. Ez a második (és harmadik) könyv, amit Jakob Streittől olvastunk. Nagy kedvencünk lett.

Puck, a törpe a történet főhőse. Az ő szemével látjuk a föld alatt a gyökerek között elterülő ragyogó kristályokkal megvilágított törpebirodalmat. A történet elején a sokak által kicsúfolt kis törpe (mivel egyik lábacskája előre, a másik pedig hátra nézett) bosszúja nevetteti meg az olvasót. Innen indulnak a bonyodalmak is, hogy aztán az első könyv végére Puck igazi barátokra leljen, és kiérdemelje azt az egy kívánságot, amit a király teljesít neki. Ő pedig nem mást kíván, minthogy megismerhesse az emberek birodalmát, így jutva el a föld fölé a második kötetben. 

Nagyon tetszett, ahogy a gyerekek megismerhetik a történetben a különböző ásványokat és elemeket, hogy azok hogyan jöttek a Földre: Az arany a Nap egy sugarából lett. Az ólmot "A Szaturnusz csillagszemei hozták a Földre."A vas a Marsról származik. A lista nem teljes, mert a könyv egészében kapjuk ezeket az apró információkat.

Ami miatt méltatnám még a könyvet, az a lélek mozgásának említése. Nagyon szépen láttatja, ahogy alvás közben az emberi lélek elhagyja a testet, majd ébredéskor visszaérkezik. 

Másik pedig a halál, mikor a lélek végleg elhagyja a testet. Ezt minden gyermek megkérdezi, és meg kell tanulnunk okosan felelni erre a kérdésükre.

" Az ágyban egy haldokló asszony feküdt. Egy férfi ült mellette a széken, és fogta a kezét. Az asszony behunyta a szemét. Egyszerre csak felsóhajtott. Puck látta, ahogy lelke fénylő alak képében kiszáll testéből, s egy angyal kíséretében eltávozik. És innentől kezdve az asszony nem lélegzett többé."

"- Úgy volt, hogy elmesélitek a meghalást. Hogy történik az?

- Ahogy az emberek öregszenek- kezdte Din- , testük egyre merevebb és ráncosabb lesz. A lélek azonban fiatal marad. És ez nem igazán illik össze. Így hát egy napon a lélek elhagyja a testet." 

Bevallom, a második részben, mikor Puck a barátaival Dinnel és Wandroval az emberi világban jár, azt hittem, egyfajta társadalomkritikát fogalmaz meg az író. Ehelyett csupán megfigyelők a törpék, nem ítélkeznek. Sok újat saját világunkról nem tudtam meg ebben a részben.
Kicsit csalódott vagyok. Bár lehet, hogy az elvárásaim voltak túl nagyok.