Selma Lagerlöf. Ismerősen cseng a könyv szerzőjének neve?
Bevallom, én is sokáig gondolkodtam, mikor még decemberben rábukkantam pár karácsonyi novellájára, de a férjem kisegített: Nils Holgersson. Innen már biztos mindenkinek beugrik, aki a kedves történettel együtt nőtt fel.
Az írónő egy csokorba szedte ifjúsága valódi meséit. A történetek varázslatosságát az az igazi, szerető, meleg családi légkör adja, mely vágyként ott él mindenki szíve mélyén. A gyerekzsivajtól hangos morbakkai ház szokásait, hétköznapjait és ünnepeit ismerhetjük meg olvasás közben a 10-14 éves Selma szemszögéből.
Ha már nálunk a tél idén nem mutatja meg csikorgó fogait, kapunk a svéd mínusz negyven fokból. Ha kellően átfagytunk, a család meghitt esti közös felolvasásai vagy kártyapartijai a kályha mellett igazi átmelegedést garantálnak szívnek és léleknek.
Ahogy haladtam az olvasással, egyre jobban átjárt az a nyugalom, derű és lassúság, amely mai világunk szöges ellentéte. A családom is szívesen hallgatta, mikor egy-egy nagyon tetsző történetet elmeséltem nekik. Kedvencem A mi tavunk, amelyben telente együtt korcsolyázhatunk a Lagerlöf lányokkal, és az apával együtt építhetjük a tavat sok-sok kudarcot megélve, de nem csüggedve.
A kút meséje pedig egy - szintén fordulatokban bővelkedő- kútásás és aratás történetéből táplálkozik.
Szerettem volna még tovább olvasni a könyvet, mert minden visszaemlékezésben ott a család és az otthon himnusza.
Mai kifordult világunkban pedig még hangsúlyosabb ez az üzenet, melyet gyermekeink szívében kell elültetnünk.
" Békés otthonnal bíró népek nem fognak szomszédaik otthonára törni és azt feldúlni..." (Leffler Béla, a könyv utószavában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése