2020. április 29., szerda

" És köntösömre sorsot vetettek"

Lloyd C. Douglas: "És köntösömre sorsot vetettek"

Ha ajánlás alapján kap könyvet valaki, legalább a könyv borítóján szereplő rövid összefoglalót illik elolvasni. Én is így tettem, aztán belevágtam. 

Az elején már izgalommal töltött el, hogy a főszereplőt "jutalomból" a római birodalom egyik leginkább gyűlölt tartományába vezényelték. És innentől kezdve vártam valami hasonló folytatást mint a Ben Húr. A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta. Izgalmas, lebilincselő cselekménysor, kiváló jellemrajzok, élethű leírása az akkori kor jellemzésének. Ha valaki Minoába kényszerül, amelyet ma Gáza néven emlegetnek, máris felviláglik előttünk az elkerülhetetlen találkozás a Megváltóval. Főhősünk Marcellus sem kerülheti el a sorsát. Mint az ottani római erőd parancsnokát őt jelölik ki társaival a galileai keresztre feszítéséhez. Ott még az köntösét is kockadobással sorsolták ki a hullarészeg kivégzőosztag katonái. S főhősünk Marcellus megnyerte a kockadobást. Még mielőtt pálcát törnénk felette, olvassuk el a hátralévő 600 oldalt, hogy megérthessük, hogy hogyan válik a történet főszereplője a kereszténység legnagyobb pártfogójává és a köntös miként kiséri végig Marcellus jellemfejlődését, közte hihetetlenül izgalmas kalandokkal, találkozásokkal, fordulatokkal. És vége? 2 nap alatt kiderül, mivel csak 740 oldalas a könyv....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése