Ahogy változom, úgy változnak az olvasói szokásaim is. Irvin D. Yalom zseniális írói stílusa annyira magával ragadott tavaly, hogy zsinórban több könyvet is olvastam tőle egymás után. (Eddig ugyanazt a szerzőt nem vettem a kezembe egymás után.)
Arra is rá kellett jöjjek, hogy tulajdonképp én szeretem az önéletrajzi írásokat. Erre pedig Yalom önéletrajzi könyve döbbentett rá.
" … amikor a könyvtárba látogattam, megkörnyékeztem az életrajzos polcot is, és némi idő után kidolgoztam egy tervet: minden héten elolvasok egy életrajzot, mégpedig úgy, hogy az A betűvel kezdődő személyekkel kezdem, és végigmegyek az egész ábécén."- írja tíz éves önmagáról.
Nagy izgalommal követtem a gyermekévek után, hogy a tudomány világában dolgozó házaspár mit csinál az egy éves alkotói szabadsága alatt, vagy felesége mekkora utat járt be, hogy a gyermeknevelés mellett a szenvedélyesen végzett munkájára is maradjon ideje, energiája.
Egy amerikai szemével látni Európát, azon belül is Párizst, Bécset, Dubrovnikot, Athént vagy hazánkat, új perspektívát nyit az olvasó számára is.
2018-ban hirdettem az év könyve/írója díjat a blogon megjelent könyvajánlásaimból.
Kis lemaradásban vagyok,... Most ezennel kijelentem, hogy a 2019-es díj nálam ezé a könyvé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése